Die Presse a magyar romapolitikáról

A grazi kéregetési tilalom körül fellángolt vitáról és a magyar kormány romapolitikájáról közölt vendégkommentárt a Die Presse napilap mai, hétfői száma.

A magyarországi romákat érint
A május 3-ával életbe lépett tilalom többnyire szlovákiai, kisebb részben magyarországi romákat érint, írta a konzervatív napilap hasábjain megjelent cikkében Hans Winkler, a katolikus irányultságú Kleine Zeitung volt bécsi szerkesztőségvezetője.

Tilalom és új lehetőség
Egy részüket elijesztette a tilalom, mások számára viszont új lehetőséget teremtett, hogy május 1-jével szabaddá vált a munkavállalás Ausztriában nyolc 2004-ben csatlakozott európai uniós tagállam állampolgárai számára, írta.

„munka, és nem alamizsna” legyen az eszköz
Aki nem a szegények, hanem a szegénység ellen akar küzdeni – vélekedett a grazi helyzetről Egon Kapellari grazi püspöknek a tilalmat bíráló szavaira utalva – , annak „csak a munka, és nem az alamizsna” lehet az eszköze.

Az EU-elnökség egyik fő témája
Graz azonban csak egy mellékszíntere egy európai méretű drámának, tette hozzá, és felidézte a társadalmi felzárkóztatásért felelős magyar kormánybiztos, Balog Zoltán részvételével rendezett múlt heti bécsi sajtóbeszélgetést. Balog beszámolójából többek között kiemelte, a romák helyzetének javítása a magyar európai uniós elnökség egyik súlyponti témája.

Politikai ellenszéllel szembesülve
„Hogy milyen politikai ellenszéllel szembesül (törekvései során) Magyarország, azt Balog is megtapasztalhatta Bécsben. Az általános gyanakvás, amely a jobbközép Fidesz-kormányt övezi, romapolitikájára is kiterjed” – tette hozzá a szerző a rendezvényen elhangzott felvetésekre utalva. A kormánybiztos – írta – ezért „megkönnyebbüléssel konstatálta”, hogy a Jobbik nem szavazta meg a Btk. egyenruhás bűnözésre vonatkozó módosítását, a Fideszt ugyanis azzal vádolják, hogy be nem vallottan összejátszik a Jobbikkal.

Szinte megoldhatatlan feladat
Magyarország szinte megoldhatatlan feladat előtt áll, fűzte hozzá Winkler. A mintegy hétszázezer roma nyolcvan százaléka munkanélküli, körükben a születési arányszám a duplája, a várható élettartam húsz évvel kevesebb, mint a lakosság többi része körében. Képzetlenség, elhanyagoltság és társadalmi lecsúszás ördögi körében élnek, mutatott rá.

Átfogó támogatási programot terveznek
Magyarország ezért átfogó támogatási programot tervez, írta, ismertetve többek között az államigazgatásban romáknak fenntartott álláshelyeket és a roma ösztöndíjakat, a romák politikai részvételének javítására vonatkozó szándékot.

Rudolf Sarközi példája
A rendezvényen szintén részt vevő Rudolf Sarközinek, az ausztriai Roma Népcsoporttanács elnökének az élettörténetét meghallgatva „az ember ízelítőt kaphatott abból”, milyen sorsa lehet sok romának, tette végül hozzá a cikkíró. Felidézte, hogy Sarközi egy koncentrációs táborban született a II. világháború alatt, írni és olvasni nem tudó anyja elegendőnek tartotta, ha fia az általános iskolai végzettséget megszerzi, s hogy Sarközi végül köztiszteletnek örvendő férfi lett.