Sajtószabadság-nemzetközi aggodalmak

Aggodalmát fejezte ki a magyar médiatörvény tervezetével kapcsolatban az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), valamint a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA) hétfőn Brüsszelben kiadott közleményében.

Cenzúrától tartanak az újságírók
A szakmai szövetségeket különösen az a terv nyugtalanítja, amelynek értelmében az újságírók és kiadók megbüntethetők lennének, ha nem adják ki forrásaikat, vagy a kormány (Médiatanács) által helytelennek ítélt információkat publikálnak.

A két szövetség közös levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, és ebben azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a törvény fenyegetést jelent a sajtószabadságra, valamint az oknyomozó újságírásra.

Ne kelljen megadni a hírforrást
A források bizalmas jellegét nemzetközi egyezmények és sok országban törvények biztosítják – emlékeztet a levél -, a névtelenség garantálása nélkül pedig sokan félnének attól, hogy közérdeklődésre számot tartó információkat újságírókkal osszanak meg.

Az aláírók úgy vélik, hogy amennyiben a törvény így lép életbe, szubjektív értékelésre ad lehetőséget bármilyen cikk esetében, a szerkesztők és kiadók esetében pedig lehetővé teszi a büntetést a kormány ellenőrzése alatt álló szabályozótestületeken keresztül.

Eddig példás volt a magyar sajtószabadság
Az ENPA és a WAN-IFRA tisztelettel emlékeztette a kormányfőt arra, hogy Magyarországnak világszerte jó hírneve van a szabadságot és a sajtószabadságot illetően, és ezt látni lehetett az 1848-as és 1956-os forradalmak idején is, valamint a közelmúlt évtizedeiben, amelyek az európai uniós csatlakozáshoz vezettek.

orf