Évek óta süllyedt az ajkai tározó

A „múltba néző” műholdas radarfelvételekkel kimutatható, hogy évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja – a felvételeket az Európai Űrügynökség a katasztrófára való tekintettel ingyenesen bocsátotta a kutatók rendelkezésére.

Az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható
Mint az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható, megjelentek az első eredményei annak a vizsgálatnak, amelyet egy magyar vezetésű kutatócsoport végez, hogy megismerjék az ajkai vörösiszap-tározó múltbeli stabilitását, mozgástörténetét.

Radarjelekből a műhold képet alkot
A kutatómunkában az egyik legújabb, legkorszerűbb, igen komplex űrgeodéziai módszert alkalmazták, ennek lényege, hogy a műholdak radarjelekkel pásztázzák a Földet, a visszavert jeleket detektálják, az adatokat pedig elraktározzák.

Minden áthaladáskor a visszavert radarjelekből a műhold képet alkot a tájról, s így a különböző időpontokban végzett műholdas mérések segítségével, azok megfelelő tudományos módszerrel való összehasonításával egyes objektumok mozgása nagy pontossággal meghatározható. Ez az egyetlen létező mozgásvizsgálati technika, amely a múltba lát, s így utólagosan is kimutathatók vele a mozgások, akkor is, ha senki soha ott nem végzett korábban semmilyen mérést.

„Évek óta nagy sebességgel süllyed”
A vizsgált területen összesen több mint 15 ezer pontban sikerült a kutatóknak meghatározni az adatok alapján a mozgástörténetet. A vizsgálatok kimutatták, hogy a tározó gátrendszere évek óta nagy sebességgel süllyed. Ezek a süllyedések nem csupán intenzívek, mértékük évente az 1 centimétert is meghaladta, hanem egyenetlenek is a gát mentén.

Nagy mozgáskülönbség okozta a törést
A gát egyes részei jobban, más részei kevésbé süllyedtek, folyamatos mechanikai feszültséget okozva annak szerkezetében. A kis területen lejátszódó nagy mozgáskülönbség okozhatta a végzetes törést és a gátszakadást. A gát a kimutatott maximális süllyedés és a legnagyobb differenciális mozgás helyén szakadt ki. A szakadás helyétől 120 méterre a nyugati gát szinte stabil volt, míg annak déli része szintén jelentősen süllyedt.

Előre kimutatható lett volna a katasztrófa
„A vizsgálat eredményeiből következik, hogy a gátak stabilitásának monitorozásával a mozgások évekkel ezelőtt kimutathatók lettek volna. A nagymértékű és térben változatos differenciális mozgás egyértelműen jelezte volna, hogy csak idő kérdése a szerkezet törése, átszakadása” – emeli ki az Űrvilág.

orf