Duna-stratégia – Környezeti kihívások

A 2011 első félévében esedékes magyar elnökség programjában a vízpolitika és a Duna-stratégia az egyik kiemelt pont, a stratégia a régió társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaira igyekszik választ adni. Az EU állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel az Európai Bizottságot, hogy az év végéig dolgozza ki egy Duna-régiós stratégia részleteit.

Nyolc uniós tagállamot érint
A makrorégiós stratégia a balti stratégia után a második hasonló uniós kezdeményezés lesz. Nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) érint.

115 millió embernek kedvezne
A makrorégióban élő mintegy 115 millió embernek az unió tervei szerint azért érinti kedvezően a stratégia, mert gyorsabbá válik a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az alternatív energiaforrások révén, továbbá a hatékonyabb együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a kutatás.

Négy pillérre épülő terv
Négy pillérre épül a stratégiában vázolt részletes cselekvési terv: az első a Duna-régió összekapcsolása a többi régióval, a második a környezet védelme, a harmadik pillér a jólét megteremtése, a negyedik pedig a Duna-régió megerősítése.

Dunai teherforgalom, internet
A stratégia 2020-ra előírja a dunai teherforgalom 20 százalékos növelését és a Fekete-tengeri ökoszisztémák visszaállását az 1960-as szintre. Konkrét cél az is, hogy a régió minden uniós állampolgárának szélessávú és nagy sebességű internet-hozzáférést kell biztosítani 2013-ra.

Szerepel az elképzelések között a Duna-régió népszerűsítése idegenforgalmi célállomásként, közös kutatóközpontok létrehozása, valamint a roma közösség életfeltételeinek javítása is. Magyarország a Duna-stratégia két témakörében (a vízminőség védelmében és megőrzésében, valamint a környezeti katasztrófák – árvíz, aszály – kivédésében) kíván koordináló szerepet betölteni.

A WWF figyelmeztet
Környezetvédők a kockázatokra is figyelmeztetnek. A WWF (Természetvédelmi Világalap) Magyarország decemberi közleményében aggodalmának adott hangot, hogy a gazdasági érdekek kerekedhetnek felül, és háttérbe szorulnak a természetvédelmi fejezetek.

orf

to top