Erős Magyarországot erős Európában

A Magyar Országgyűlésben az “Európai Uniós elnökségünk prioritásairól” című politikai vita zajlott október 20-án, amelynek egyik vezérszónoka Firtl Mátyás, az Európai ügyek bizottságának alelnöke volt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház!

A szükségesekben egység, a kétségben szabadság, mindenben szeretet.
„In necessariis unitas, in dubio libertas, in omnibus caritas.”

Ez Robert Schumannak, VI. Pál szerint „az európai egység fáradhatatlan úttörőjének” jelmondata. A vitának nevezett, többirányú kommunikációs műfajban, egy témán belül eltérő álláspontok is lehetnek, ezért fontos rögzíteni azt a szilárd elvet, amely a közös konszenzuskeresésünk alapja lehet. Az európai egység szellemi megteremtőjének elvénél, erre megfelelőbbet aligha találhatunk. Egység, szabadság, szeretet.

Az EU-elnökségünk alatt, ez az elv a közös cél érdekében végzett munkavégzés irányelve kell hogy legyen. 2010-ben a kormány egyik fő feladata Magyarország nemzetközi tekintélyének, hitelének és befolyásának helyreállítása. Magyarország jelenlegi ,,szükséges állapotában”, ahova az elmúlt 8 év kormányzása juttatta, most egységre, összefogásra van szükség.Ez az ,,egység” alapfeltétele mindazon célok elérésének, amelyek stratégiai fontosságúak a 2011. első félévi magyar EU-elnökség sikeres és eredményes végrehajtásában.

Amennyiben a féléves munkát eredményesen irányítjuk, a napirendi kérdésekben a tagállamok érdekeivel összhangban, kiegyensúlyozott eredményekkel, egyúttal kezelve a tagállamok érzékenységét és nehézségeit: akkor az elnökség jelentős elismerést hozhat. Felelős politikus, felelős politika az EU-elnökséget egyszerre állítja Európa és Magyarország szolgálatába.
A magyar nemzeti érdek szempontjából különleges a helyzetünk: az Európai Unió napirendjén szereplő ügyek, célok egybeesnek saját törekvéseinkkel. A munkahelyteremtés az Európa 2020 stratégia első fő célkitűzése, és ez az új magyar kormánynak is egyik fő prioritása. A gazdasági világválságból való kilábalás hasonlóképpen minden tagállam érdeke.

Magyarország csak egy erős Európa részeként lehet maga is erős. És csak egy erős Magyarország tud élni az erős Európa adta lehetőségekkel. Egy elemzés szerint: ,, világméretű folyamatba ágyazódik bele az erős államra való törekvés. A közérdek érvényesítése a korábbi évek magánérdek-centrikus politikájával szemben lépett színpadra „

Robert Schuman szerint: ,,A demokratikus államot az általa kitűzött célok és a megvalósításhoz felhasznált eszközök jellemzik. A nép szolgálatában áll, és azzal egyetértésben cselekszik. A keresztény értelemben általánosított demokrácia nagy programjának kibontakozása Európa építésében valósul meg.” R. Schuman Pour l’Europe c. könyvébõl (1963) Az EU-elnökséggel erre az Európa-építésre kapunk lehetőséget – ,,a nép szolgálatában és azzal egyetértésben cselekedve.”

Tisztelt Ház!

Amennyiben az európai értékeket a görög-zsidó-római-keresztény és humanista értékekből származtatjuk, úgy a Schuman szerinti alap, a legszilárdabb alap az európai egységhez! Ez az az érték, amely azt az európai identitást meghatározza, amelyet az erős és karakteres nemzeti identitás erősít.

Ezért a Nemzeti Összefogás meghirdetett programja egyszersmind a közös Európát is szolgálja. Egy rövid történelmi áttekintés azért fontos, mert Magyarország azon országok egyike, akik nem önként választották, a Szovjetunió fennhatóságát. A húsz éve visszanyert szuverenitásunkkal együtt, ezért jelentett komoly dilemmát egy újabb szövetséghez tartozás lehetősége.

A csatlakozás előtt számos félelem is létezett, aggály amiatt, hogy az EU túlságosan beavatkozik majd az emberek életébe. Ezt a dilemmát eldöntötte a népszavazás, majd 2004. májusa óta az ország megtapasztalta az uniós tagság pozitív hozadékait is. Azonban azt is tudomásul kellett venni, hogy a csatlakozás nem egyetlen varázsütésre oldott meg minden problémát. Néhány hozadéka az EU-tagságnak: könnyebb érdekérvényesítés a világméretű politikai és gazdasági versenyben, részvétel a döntéshozatalban, források fejlesztésre, felzárkóztatásra, életminőség javulás, hatékonyabb bűnmegelőzés, jogok és lehetőségek. (például a munkavállalás, az oktatás, az utazás, a letelepedés terén). Nemzetpolitikai kérdéseink között, a magyarok kettős állampolgárságához is az uniós csatlakozáson keresztül vezetett az út.

Az Európai Bizottság egy gazdasági elemző tanulmánya szerint az eredmények között van: a tagországok kereskedelmének élénkülése, a legnagyobb integrált gazdasági térséggé válás, a gazdasági modernizáció, a szilárd jogi- és intézményrendszer, a strukturális és kohéziós alapokhoz köthető tőkeáramlás, a stabilitás-, és biztonság-növekedés, a globális problémák hatékony kezelése, a területi bővüléssel együtt, az erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá válás.

Tisztelt Ház!

A csatlakozás egy dátumhoz köthető, de a felzárkózás hosszú folyamat, amelynek hatékonyságát nagyban csökkentette az a tény, hogy Magyarországnak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormánya nem tudta az Uniós csatlakozás adta lehetőségeket hatékonyan eredményre váltani.

A schengeni zónához csatlakoztunk, de az eurózonához való csatlakozásunk elmaradt az előző kormányok elhibázott gazdaságpolitikája miatt. Az elmúlt 8 esztendőben még távolabbra kerültünk az euró bevezetésétől. A pénzügyi – gazdasági válság a térségben, a minden tekintetben kivéreztetett, legyengített hazánkat sújtotta a leginkább. 2010-ben a magyar választók jelentősen átrajzolták Magyarország politikai térképét. Egyértelmű felhatalmazást adtak az Orbán-kormánynak a szükséges változások megtételére. S miután a magyar emberek egyben uniós polgárok is, így mindazok a feladatok, és a felelősség, amelyet a magyar emberek felhatalmazása az általuk megválasztott Fidesz-KDNP-s többségű országgyűlésre ró, egyben az unió alapvető értékeiről is szólnak: Érvényt szerezni mindannak, amit az értékelvű Európai Közösség megálmodói kigondoltak, és ami a magyarok alapvető érdekei is: a munka, a foglalkoztatás, a család biztonsága, a közösségi érdekek érvényesülése, a szociális biztonság, a rend, a szolidaritás, a felelősségvállalás, Adenauer, Schuman, De Gasperi örökségének szellemében.

A Nemzeti Egység Kormánya a magyar EU-elnökség időpontja előtti hét hónappal vette át az ország irányítását mind Magyarországot, mind az Európai Uniót közvetlenül érintő problémák megoldása szempontjából meghatározó időszakban. A belga EU-elnökség alatti politikai napirendet Magyarországnak is követnie és teljesítenie kell, másrészt a Kormánynak a romokba döntött országot helyre kell állítani, a fellendülést generáló folyamatokat pedig be kell indítani.

Célunk az erős Magyarország egy erős Európában, erős intézményekkel és közös, együttműködésen, kölcsönösségen alapuló politikákkal. Egyrészt célunk az uniós tagságunk adottságainak, lehetőségeinek jobb kihasználása. Másrészt, célunk ezeknek tudatosítása, gyakorlati tapasztalattá való leképezése a magyar emberek számára. E kettős célt szolgálva, egyaránt magyar és uniós elsődleges feladat a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás növelése, a versenyképesség növelése az európai szociális modell megtartása érdekében.

A tagállamok közötti szolidaritás és összetartozás erősítése, azzal, hogy: minden egyes tagállam nemzeti érdekének érvényesítését az egymással való együttműködés és a kölcsönösség segíti leginkább. A schengeni övezet Romániával történő kibővítése, a határellenőrzés megszüntetése, a határokon átívelő nemzetegyesítés újabb, kiteljesedést jelentő fejezete lehet.

S ha már az uniós vívmányok életközelivé tétele is cél, akkor a határok átjárhatóságának gyökeres változásáról, az ahhoz való viszonyulásról Sopron országgyűlési képviselőjeként nem hagyhatom említés nélkül, hogy a Leghűségesebb Város azért vált a szabadság városává is, mert ’89-ben a Páneurópai Piknik határáttörése felgyorsította Németország, majd Európa újraegyesítését. Az egyik alapvető jog, a szabadság érvényesülésének történelmi emblematikus helyszíne Sopron, ami kötelez, hogy prioritásként továbbra is a szabad mozgáshoz való alapvető emberi jognak érvényt szerezzünk,a schengeni övezet további bővítésével. Sopron egyébként két ciklus óta, két néppárti képviselőt is ad az EP-nek: Szájer József és Járóka Lívia személyében.

Az EU-elnökség sikerességét a felmerülő válságok kezelése is méri. Az etnikai kisebbségek problémáira, a romakérdésre a valós helyzeten alapuló javaslatok alapján kell európai szintű megoldást találni, de Európa közös problémái a népességfogyás, az elöregedés, a vízgazdálkodás és egyes régiók leszakadása.

Tisztelt Ház!

A magyar külpolitika nemzetközi fórumokon következetesen képviselt alapvető prioritása a Nyugat-Balkán országainak európai integrációja. Ha az angyalos címerre, tekintek, akkor itt, az Országházban elmondhatom, hogy adott történelmi korban a közös jelkép az azonos közösséghez tartozást fejezi ki. A magyar címerpajzs, a Magyar Királyság – a történelmi Magyarország – összes területi egységének a címere között Horvátország címerét is magában hordozza.

A magyar-horvát államközösség 816 évig tartó fennállása az egyetemes jogtörténet egyik legmaradandóbb kapcsolata, amely során a két nemzet egymásra nagy hatással volt. A két nemzet tagjai évszázadokon keresztül egymást “testvér nemzetnek” nevezték. Közös a határunk, közös a történelmi, kulturális örökségünk. Ne feledjük, mi, magyarok támogattuk a szabadságukért küzdő horvátokat, és Magyarország az elsők között ismerte el a független Horvátországot.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Engedjék meg, hogy személyes indíttatásból, horvát anyanyelvűként, szóljak arról is, hogy a két országban élő nemzeti kisebbségek – a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok – egyaránt birtokában vannak annak a tapasztalatnak és tudatnak, hogy jó egy nemzeti közösséghez tartozni, egyszersmind jó egy más anyanyelvű nemzetiséghez is tartozni. Annak a tapasztalatnak is birtokában vannak/vagyunk, hogy értékeink, hagyományaink, kultúránk egymást kölcsönösen gyarapítják, gazdagítják.

A jelenben pedig egyértelmű, hogy Horvátország Magyarország fontos stratégiai partnere.Ezért, nekünk magyaroknak, egyértelműen történelmi lehetőséget jelent, hogy a jövő év első felében esedékes magyar uniós elnökség idején fejeződhetnek be a tárgyalások és Horvátország aláírhatja a csatlakozási szerződést, amihez minden segítséget megadunk.

A közös történelmi múlthoz méltó lenne, ha 2011-ben elsőként ratifikálhatnánk a csatlakozási szerződést. Követendő példa lenne a többi tagországnak, hogy egyszerűsítsék és gyorsítsák a maguk ratifikációját.

Horvátország NATO-tagként a kirótt feladatokat maradéktalanul teljesíti. Az ország érzékeny területen fekszik. Számos nemzetközi és hazai fórumon hangsúlyoztuk azt is, hogy Horvátország belépése erős stabilizáló tényező lesz a térségben, a biztonságpolitika megerősödését szolgálja.

Érdekünk, hogy a nyugat-balkáni országok integrációt szolgáló belső folyamatai megfelelő válaszokat kapjanak az Unió részéről, és hozzájáruljunk a térség stabilitásának és versenyképességének növeléséhez, továbbá a polgárok közötti kapcsolattartás megkönnyítéséhez.

Fontos cél, hogy a magyar EU-elnökséget, majd a 2011-es magyar-lengyel elnökségi évet a EU Keleti Partnerség megerősítésére is felhasználjuk. Schöpflin György szerint 2011 Közép-Európa éve lehet, hiszen az egymást követő magyar és lengyel soros elnökségek biztosítják, hogy Közép-Európa ne csak földrajzi értelemben legyen Európa része, hanem valós politikai szereplővé váljon.

Tisztelt Ház!

Az Unió közös ügyeinek előrevitele iránti elkötelezettség és a nemzeti politika hitelessége, ha gondos és szakszerű előkészítéssel, lelkiismeretes lebonyolítással párosul, sikert hoz. Minekünk ennek érdekében kell összefognunk.
A 2009 második félévére eső svéd EU-elnökséget Fredrik Reinfeldt miniszterelnök ezekkel a szavakkal indította útjára: „Svédország áll a kihívások elébe!” A hathónapos ciklust összegző interjújában pedig elégedetten állapíthatta meg: „Elvégeztük,amit célként magunk elé tűztünk”.

Ez kívánom Mindannyiunknak!

firtl.sopron.hu

to top